A historiográfia főbb kérdései a 20. században

A kurzus leírása:

A kurzus célja, hogy elemezze a történetírás 20. századi történetét. Az előadó feltételezi, hogy a hallgatók előző tanulmányaik során már megismerkedtek a Hérodotoszig visszavezethető előzményekkel, ezért a historiográfia 20. századi előtörténetének vonatkozásában részletesebben csak a professzionális történetírás 19. századi áramlataival, (historizmus, a romantikus történetírás, pozitívizmus, marxizmus) és intézményesülésével foglalkozik. A 20. század fordulóján kibontakozó szellemtörténeti irányzat, a társadalomtörténet történetírásra gyakorolt hatása, elsősorban az Annales egyes korszakai, New History, empirizmus, relativizmus, narrativizmus, kvantitatív szemlélet, pszicho-történetírás, marxista történetírás, a nyelvi fordulat és a posztmodern Az egyes irányzatok bemutatásánál külön gondot fordítunk a magyarországi recepcióra, illetve az egyes áramlatok hazai képviselőinek bemutatására.

Követelmények:

A kurzus a félév végén szóbeli kollokviummal zárul. Ennek anyaga az előadások anyagából, valamint a megadott tankönyvekből és a szakirodalomból tevődik össze. A vizsgáztatás a megadott tételek alapján történik.

Tankönyv:

Ernst Breisach: Historiográfia. Osiris, Bp., 2004. 275-282., 299-309., 326-329., 330-419.
Romsics Ignác: A magyar történetírás a 20. században. In.: uő: Történelem, történetírás, hagyomány. Osiris, Bp., 2008. 177-212.
Gyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján. In: uő: Történészdiskurzusok. L’Harmattan, 2002. 35-55.
Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris Kiadó, Bp., 2003. 11-53.

Kötelező irodalom:

E.H. Carr: Mi a történelem? Századvég Kiadó, Bp., 1993. 7-51
Marc Bloch: A történész mestersége. Osiris, Bp., 1996. 41-60.
Az Annales. A gazdaság, társadalom-és művelődéstörténet francia változata. Szekeres András (szerk.) – Benda Gyula (szerző). L’Harmattan, Bp., 2008. Legalább két, szabadon választott tanulmány ismerete, plusz Benda Gyula bevezető tanulmánya (7-26.) Javaslatom: M. Foucault : A por és a felhő, 437-461., valamint J. Revel: Az Annales paradigmái. 555-576.
Gyáni Gábor: Elbeszélhető-e egy csata hiteles története? Hadtörténeti Közlemények , 2006. 1. sz. ( megjelent a szerző Relatív történelem, c. kötetében is. Typotex, 2006.)
Eric Hobsbawm: Képesek vagyunk-e az orosz forradalom történetének megírására ? In: uő: A történelemről, a történetírásról. Napvilág Kiadó, Bp., 2006. 267-279.
Kutrovátz Gábor – Láng Benedek - Zemplén Gábor: A tudomány határai. Typotex, 2008. A 8. fejezet. A történetírás – a jó, a rossz, és a relatív. 189-212.
Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás. In.:uő: A történelem terhe. Bp., 1997. 68-102.
Gyáni Gábor: Relatív történelem. Typotex, 2006. A Bevezető és A múlt történetírói diskurzusa c. fejezet tanulmányai (kivéve az „Elbeszélhető-e egy csata története” c. tanulmány)
Pritz Pál: Történetírásunk egynémely problémájáról, különös tekintettel a posztmodernre. In:uő: Az a „rövid” 20. század. Történetpolitikai tanulmányok. Magyar Történeti Társulat, Bp., 2005. 7-37.
Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. Válogatott tanulmányok. Napvilág Kiadó, Bp., 2010. 13-33.

Vizsga tételek:

1. A tudományos történetírás egységesülése, a szellemtörténet kihívása, a társadalom– és kultúrtörténet jelentkezése
2. A gazdasági szemléletű múltfelfogás. (Marx, Bernstein, az amerikai „New History”)
3. Az Annales – iskola első és második generációja
4. Történeti demográfia, a család– és háztartástörténet
5. A marxista történetírás
6. A magyar történetírás a két világháború között.
7. A kvantitatív szemlélet a történetírásban
8. A magyar történetírás 1945 után. A marxista történetírás problémái
9. A pszicho–történelem
10. Az amerikai progresszív történetírás
11. A német és az amerikai történetírás átalakulása 1945 után
12. Az Annales harmadik generációja – a mentalitástörténet
13. A mikrotörténelem, a nő-történet és az emlékezet kutatása
14. A nyelvi fordulat: a posztmodern történetírás problémái
15. A párhuzamos kultúrkörök modellje és a világrendszer-elméletek
16. A magyar történetírás dilemmái az ezredfordulón