Újkori Egyetemes Történelem szigorlati követelmény

1. Szigorlati tételek
2. Szigorlati irodalom

Szigorlati tételek

Érvényes: visszavonásig

1./ A Föld nagy civilizációi az újkor hajnalán. A nyugati világ felemelkedésének okai, összetevői. Az európai földrajzi felfedezések irányai, résztvevői, periódusai és jellemző vonásai a 15-19.században. A földrajzi felfedezések általános következményei az interkontinentális kapcsolatokra.

2./ A portugál felfedezések a 15. századtól. A portugál kereskedelem- és gyarmatosítás jellemzői Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. A portugálok gyarmati rendszere Brazíliában (1500-1821).

3./ A spanyol felfedezések. A latin-amerikai magaskultúrák és a konkiszta. A spanyol gyarmati rendszer kialakulása Latin-Amerikában, átalakulása a Bourbon-reformok korszakában.

4./ Francia és angol földrajzi felfedezések a 16-18. században. Francia gyarmatok Amerikában. Az észak-amerikai angol gyarmatok (1607-1776). Az angol-francia gyarmati vetélkedés (India, Amerika) a 17-18. században.

5./ A tőkés termelés kialakulásának főbb szakaszai az újkorban (15-19. sz.). A kapitalizmus fogalom interpretációi. A korai tőkés vállalkozás formái, területei (15-18.sz.). Az ún. "eredeti tőkefelhalmozás" (tőkeakkumuláció) problematikája. A "kapitalizmus szelleme" Max Weber felfogásában.

6./ A modern világgazdaság kialakulása (1450-1640) és intézményei. A világrendszer fogalma. A centrum-periféria probléma értelmezései (Wallerstein, Braudel). Az "árforradalom" problémája. Európa gazdasági súlypontjának áthelyeződése az Atlantikumra. Regionális különbségek a kora újkori Európa fejlődésében.

7./ Európa mezőgazdasága a kora újkorban. Birtokformák, tulajdonlás, árutermelés. A mezőgazdasági technikák fejlődése a 18. század végéig. A rurális társadalom tagozódása.

8./ A modern territoriális (nemzeti) állam kialakulási folyamata és jellemzői Európában a 16-18. században. Az abszolutizmus teóriája és teoretikusai. Az abszolutista állam szerepe a modern állam kialakulásában. Viták az abszolutista állam jellegéről.

9./ Reneszánsz és humanizmus. Az új (tudományos) világkép kialakulási folyamata és jellemzői. A reneszánsz művészete. A társadalmi utópia a reneszánsz korában (Morus, Campanella).

10./ A reformáció és főbb irányzatai. Európa modern vallási térképének kialakulása 1517-től a 17. század közepéig.

11./ Katolikus megújhodás és ellenreformáció a 16. században. A katolikus misszió fő irányai, területei, képviselői a kora újkorban. Az egyház és az állam viszonya a kora újkori Európában (a reformációtól a francia forradalomig).

12./ A spanyol gazdaság és társadalom a kora újkorban. A spanyol abszolutizmus jellemzői, intézményei a "katolikus királyoktól" a spanyol Habsburgok kihalásáig. A spanyol Habsburgok birodalmi politikája: spanyol-francia vetélkedés az európai hegemóniáért a 16-17. században.

13./ Társadalom és politika a kora újkori Franciaországban. A francia abszolutizmus és a modern (bürokratikus) állam kialakulása a 16-17. században. Az abszolutizmus mintaállama: XIV. Lajos Franciaországa.

14./ A németalföldi szabadságharc és forradalom. A holland köztársaság államszerkezete. A holland nagyhatalom a 17. században: gyarmatosítás és kereskedelem.

15./ Az angol abszolutizmus jellemzői a 16-17. században. Az anglikán reform és a vallási küzdelmek Angliában a polgári forradalomig.

16./ A polgárháború (polgári forradalom) okai, története Angliában. A restauráció és a dicsőséges forradalom Angliában.

17./ Nagy-Britannia kialakulása. Az angol alkotmányosság. Az alkotmányos monarchia kialakulási folyamata, intézményei a dicsőséges forradalomtól III. György haláláig.

18./ A török birodalom a kora újkorban. A despotikus államberendezkedés. A török birodalom terjeszkedése. A török uralom jellemzői a Balkánon. A keresztények helyzete a török birodalomban Az európai hatalmak és a török birodalom.

19./ A orosz központosítás és az abszolutista állam kialakulása Oroszországban III. Ivántól I. Péter uralkodásának végéig.

20./ Az orosz nagyhatalom kialakulási folyamata I. Pétertől II. Katalin haláláig. A felvilágosult abszolutizmus orosz változata: II. Katalin és a "filozófusok".

21./ Háborúk és nemzetközi erőviszonyok a 17. században. A harmincéves háború. A francia hegemónia kialakulása Nyugat-Európában. Svédország felemelkedése, a svéd hegemónia a Baltikumban. A holland-angol vetélkedés a tengeri hatalomért.

22./ Hatalmi egyensúly és hegemónia a 18. században. A diplomácia szerepe. A hadügy és a gazdasági potenciál összefonódása. A 18. század fontosabb nagyhatalmi konfliktusai, háborúi.

23./ Felvilágosodás és modernizáció. Az ún. felvilágosult abszolutizmus (felvilágosult despotizmus) jellemzői, képviselői, a felvilágosult reformok valósága a felzárkózásra törekvő hatalmaknál (Portugália, Spanyolország, Poroszország, Habsburg birodalom).

24./ Az ancien régime Franciaországa a 18. században. XV. Lajos és XVI. Lajos bel- és külpolitikája. A francia felvilágosodás. A gazdasági modernizáció problémája. Az ancien régime válsága és bukása.

25./ Lengyelország gazdasága és társadalma a kora újkorban. Lengyelország politikatörténete a 16. századtól a bécsi kongresszusig. A lengyel államiság problémája a “nemesi demokráciától” az ország függetlenségének felszámolásáig.

26./ Civilizáció és kultúra a kora újkorban. A civilizációs folyamat általános jellemzői. A reneszánsz és a barokk udvari kultúra. A nyilvánosság formái és funkciói; a társadalmi nyilvánosság kialakulása a 16-18. században és korai intézményei.

27./ Az európai (angol, francia, skót, német, spanyol) felvilágosodás jellemzői és főbb képviselői. A felvilágosodás történelemszemlélete. A felvilágosodás vallás- és egyház szemléletének jellemzői.

28./ Társadalom- és államelmélet a fények századában: Locke, Montesqieu, Rousseau.

29./ A népi kultúra kibontakozásának főbb területei és jellemzői a kora újkorban. A "nép felfedezése" a 18. század végén.

30./ Város és falu a kora újkori Európában. A városok típusai és funkciói. A városfejlődés (városépítészet) irányai és problémái a 16-18. században.

31./ A Föld népessége az újkorban. Európa demográfiai jellemzői a 15-19. században. A népességnövekedés okai és következményei. A belső migráció és a kivándorlás jellemzői a 19. században.

32./ Protoindusztrializáció és indusztrializáció a 18-19. századi Nagy-Britanniában. Az angol ipari átalakulás húzóágazatai és szakaszai 1873-ig. Az ipari forradalom és a modernizáció fogalmának értelmezése, vitái.

33./ A francia forradalom okai, szakaszai, politikai története (1789-1799). A polgári átalakulás eredményei és problémái a forradalom éveiben. Viták a francia forradalom megítéléséről.

34./ Franciaország politikai és társadalmi rendszere a konzulátustól az első császárság bukásáig. A polgári társadalom intézményei I. Napóleon országában.

35./ Az európai erőviszonyok, 1789-1815. A francia forradalom háborúi. Az európai hegemónia problémái a napóleoni háborúk idején.

36./ Európa újjárendezésének elvei és gyakorlata a bécsi kongresszuson. A "Szent Szövetség" és a "nagyhatalmi koncert" létrejötte, szerepük a nemzetközi kapcsolatok alakulásában az 1870-es évek végéig.

37./ Európa gazdasági térképének átalakulása az indusztrializáció következtében. A gazdasági növekedés ciklikus jellege a 19. századi Európában. A válságok főbb okai, jellemzői. Protekcionista és szabadversenyes törekvések az egyes államok gazdaságpolitikájában. A szerves kapcsolatok kialakulási folyamata: nemzetközi szervezetek és intézmények.

38./ A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés szerepe az ipari világban. Az európai mezőgazdaság fejlődése és az agrártársadalom átalakulási folyamatai a 19. században (a jobbágyság "eltűnése", a rurális társadalom rétegződése, árutermelés és szakosodás).

39./ Liberalizmus és a konzervativizmus a 19. században. A liberalizmus szerepe a feudalizmus maradványainak lebontásában és a szabadságjogok intézményesülésében. A klasszikus liberalizmus gazdaság-, társadalom- és államfilozófiája. A konzervatív társadalomszemlélet főbb jellemzői és képviselői.

40./ A nemzet az újkorban: viták a nemzetfogalomról. A modern nacionalizmus kialakulása és jellemzői. A nemzetté válás és a nemzeti mozgalmak típusai a 19. században.

41./ A modern polgári állam kiépülése és funkciói a 19. században. A szuverenitás felfogás változásai: monarchizmus és republikanizmus. Liberalizmus és demokratizmus konfliktusai a modern államokban: a polgári jogok fokozatos bővülése. Az állam szociális funkcióinak megjelenése.

42./ A brit társadalmi és politikai rendszer a 19. században. Alkotmányos intézmények, politikai erők és pártok, a választójog problémája. A brit külpolitika fő vonásai 1815 után. India a brit birodalomban.

43./ A polgári Franciaország gazdasági és társadalmi fejlődése, politikai rendszerei a Bourbon-restaurációtól a III. köztársaság létrejöttéig (1814-1871).

44./ Gazdaság, polgárosodás és nemzeti mozgalmak a soknemzetiségű Habsburg-monarchiában II. József halálától az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttéig. [A magyar történelem, ill. az osztrák-magyar viszony részletezése nem része a tételnek, bár nagy vonalakban illik ismerni!!!

45./ Gazdasági növekedés, polgári átalakulás és nemzeti egység problémája a széttagolt Itáliában. Az olasz egység problémája, létrejötte a napóleoni háborúktól az Egyházi Állam megszűnéséig.

46./ Gazdasági növekedés, polgári átalakulás és nemzeti egység problémája a német államokban a 19. században. A német egység kérdése a Szent Német-Római Birodalom felbomlásától a német császárság kikiáltásáig.

47./ Városfejlődés és urbanizációs problémák az indusztrializáció korában. A városok típusai és funkciói a 19. században. A városépítészet és a városirányítás problémái (építészeti stílusok, technikai lehetőségek, szociális problémák, kommunális irányítás).

48./ A polgárosodó Európa társadalmi struktúrái (osztályok és társadalmi csoportok). A nemesség szerepe a polgárosodó társadalmakban. A középosztályok szerepe és értékrendje. Az ún "dolgozó osztályok" rétegződése. Szociális helyzet és politikai szerepvállalás összefüggései. Életmód és szabadidő a polgárosodó Európában.

49./ A szocializmus mint eszmeáramlat. A szocialista eszmék típusai, irányzatai és történetük a 19. században (1871-ig). A marxista szocializmus kialakulása és jellemzői. Az anarchizmus és képviselői.

50./ A munkásság helyzete és mozgalmai az indusztrializáció korában. Az európai munkásmozgalmak kialakulása, típusai, fejlődésük 1875-ig.

51./ Az egyházak és a polgári átalakulás. A vallást érő kihívások a 19. századi Európában és az USA-ban. A katolikus egyház és az állam viszonya az európai országokban 1870-ig. Ultramontanizmus és politikai katolicizmus. A keresztényszocialista eszmekör.

52./ Az orosz abszolutizmus a 19. században. Nagyhatalmi politika és gazdasági-társadalmi elmaradottság. A krími háború. A gazdasági-társadalmi modernizáció hívei és mozgalmaik az orosz birodalomban. A felülről indított reformok és társadalmi fogadtatásuk 1881-ig.

53./ A török birodalom válsága és hanyatlása a 18-19. században. A Mediterráneum és az ún. "keleti kérdés" a nemzetközi kapcsolatokban. Az egyiptomi és a tunéziai modernizációs kisérlet. Nemzeti mozgalmak és új államok a Balkán-térségben, 1790-1878.

54./ Az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenné válása. A függetlenségi háború és az amerikai forradalom. A polgári állam kiépítése és intézményei az USA-ban 1791-ig.

55./ Az USA területi növekedése és gazdasági fejlődése a 19. század első felében. A politikai rendszer jellemzői és intézményei (politikai pártok, jeffersoni demokrácia, jacksoni demokrácia). Az amerikai külpolitika a polgárháborúig.

56./ Az Észak-Dél ellentét okai és jellemzői az USA-ban. A társadalmi és politikai válság kibontakozása az 1850-es években. A polgárháború. A rekonstrukció fő problémái 1877-ig.

57./ A gyarmati rendszer válsága és bukása Latin-Amerikában, 1789/91-1824. A latin-amerikai függetlenségi harc típusai, szakaszai, az új államok létrejötte.

58./ A független latin-amerikai köztársaságok politikai berendezkedésének főbb problémái. Nemzetfelfogás, nemzetté válás a 19. századi Latin-Amerikában (1824-1873 között). Latin-Amerika a világgazdaságban 1873-ig.

59./ A nagy ázsiai civilizációk és az európai kihívás az újkorban. Kína és Japán történetének fő kérdései a 15-19. században.

60./ A gyarmatosítás okai, mozgatóerői és funkciói a 19. században. Az európai hatalmak gyarmatpolitikája és versengése a világ különböző térségeiben. Afrika gyarmatosítása.

Szigorlati irodalom

Érvényes: visszavonásig

1./ Kötelező források, dokumentumok:

2./ Kötelező feldolgozások:

3./ Ajánlott segédkönyv, kronológia, térkép:

Megjegyzés: Felhívjuk a tisztelt szigorlatozók figyelmét, hogy bár a kötelező irodalom ismeretét elsősorban az egyes tételekbe beépítve kérjük számon, bármely, a kötelező jegyzékben szereplő mű ismerete külön is számonkérhető (különösen "kritikus" esetekben)!!!