Keleti kérdés és balkáni kisállamiság (19-20. század)

Leírás:

A kurzus célja, hogy megismertesse, milyen belső és nemzetközi feltételek tették lehetővé a balkáni népek Oszmán Birodalomból történő kiválását, a balkáni nemzetállamok megalakulását. Neves történészek munkái alapján tekinti át az állam és a keresztény társadalom viszonyát az Oszmán Birodalomban, a nagyhatalmak balkáni politikáját, a balkáni népek nemzeti ideológiáit és mozgalmait, a gazdasági modernizáció lehetőségeit és korlátjait a Balkánon, valamint az első világháború kitörését és következményeit.

Módszer:

Önálló, szóban elhangzó rövid referátumok és azok vitája az egyes témákra kijelölt szakirodalom alapján. Szakszövegek és források elemzése.

Tematika és irodalom:


1. Kereszt és félhold: állam és társadalom az Oszmán Birodalomban (18-19.sz.)


Irodalom:

Barbara Jelavich: A Balkán története. 18 és 19.sz. I.k. Osiris Kiadó-2000. Bp., 1996. 45-65.l.
Hadrovics László: Vallás, egyház, nemzettudat. / A szerb egyház nemzeti szerepe a török uralom alatt /. Budapest, 1991. / az egész 97 oldal. /

Referátum:

Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilájet déli szandzsákjaiban c. cikkének referálása / Századok, 2001. 6.sz.1255-1311.

2. A nagyhatalmak balkáni politikája a 19. században


Irodalom:

Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. 1789-1939. Bp., 1994. 54-75.l.
Ormos Mária—Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Bp., 1998. 107-145.l.
Palotás Emil: A cári Oroszország és a Balkán. In.: A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak. Rigómezőtől Koszovóig. Napvilág Kiadó, Bp.,1999. 37-46.l.
Diószegi István: Nemzeti törekvések és dinasztikus velleitások az Osztrák-Magyar monarchia külpoitikájában a 19. század utolsó harmadában. Aetas, 1994.2.sz. 5-42.

Referátum:

Oroszország balkáni törekvései / lehetőleg angolul tudó /

3. Nemzeti ideológiák a Balkánon


Irodalom:

Berend T. Iván:Kisiklott történelem.Közép és Kelet-Európa a hosszú 19. században História Könyvtár. História-MTA Tröténettudományi Intézete, Budapest, 2003. 46-82.
A. Sajti Enikő: A szerb nemzeti gondolkodás kezdetei. In.: A modern politikai gondolkodás kezdetei. Szerk.: Kukovecz György. JATEPress, Szeged, 1999. 233-236.l.
Načertanije.A szerb nemzeti-és külpolitika titkos dokumentuma. Fordította és sajtó alá rendezte: Szajcsán Éva. Dokumenta Historica 46. JATEPress, Szeged, 2000. 11-25.
Ress Imre:[b] Kállay Béni bosnyák nemzetteremtési kísérlete. [b]Limes, 2000. 2-3.sz. II. kötet,277-287. (A tanulmány megtalálható Ress Imre: Kapcsolatok és keresztutak. Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában c. kötetében is. L′ Harmattan, Bp., 2004. 243-253.

Referátum:

Valamelyik balkáni nemzeti ideológia

4. Nemzeti törekvések és felkelések a Balkánon


Irodalom:

B. Jelavich: i.m. I. k. 159-171.l., 177-210.l.
Niederhauser Emil: A nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Akadémiai Kiadó, Bp., 1977. 89-102.l., 110-116.l., 127-131.l.
Berend T. Iván: i.m. 108-119.

Referátum:

Valamely balkáni nemzeti mozgalom vagy felkelés bemutatása

5. Bosznia-Hercegovina okkupációja


Irodalom:

Bencze László: Bosznia és Hercegovina okkupációja 1878-ban. Akadémiai Kiadó Bp., 1987. 65-75.l.,79-87., 22-227.
Ormos-Majoros: i.m. 148-165.l.
Palotás Emil: Az Osztrák-Magyar monarchia balkáni politikája a berlini kongresszus után 1878-1881. Akadémiai Kiadó, Bp.,1982. 9-31., 34-42.
Soksevics Dénes: Bosznia-Hercegovina határai a középkortól napjainkig. Limes, 2000. 2-3.sz. I.k.145-159.

Referátum:

Kállay Béni utazásai a Balkánon

6. A nemzeti államiság kezdetei a Balkánon


Irodalom:

B. Jelavich: i.m. I.k. 211-263.l., II. kötet 17-49.l.
Diószegi István: i.m. 183-197.l.

Referátum:

A szerb, vagy bolgár nemzetállam kiépítésének kezdetei.

7. A gazdasági modernizáció lehetőségei és korlátjai a Balkánon

Irodalom:

Berend T. Iván – Ránki György: Európa gazdasága a 19. században. Gondolat, Bp., 1987. 585-643.l.

Referátum:

Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági érdekei a Balkánon; vagy Vasutak a Balkánon : nagyhatalmi és/vagy gazdasági érdekek ?

8. Az egyensúly megbomlása - a Balkán-háborúk és a nemzetállamiság kiteljesedése.

Irodalom:

Diószegi István: i.m. 198-241.l.
Galántai József: Az első világháború. Gondolat, Bp., 1980. 10-36.l., 41-77.l.
Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében. Osiris Kiadó, Bp., 2003. 53-68.

Referátum:

A macedón kérdés

9. Az első világháború kitörése: a háborús célok formálódása és a Balkán-kérdés


Irodalom:

B. Jelavich: i.m. II.k. 99-122.l.
Vermes Gábor: A délszláv törekvések és a magyar nacionalizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában. Aetas, 1994..2.sz. 203-220.
Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép-és Délkelet-Európában a 19. és században. Napvilág Kiadó, Bp., 1998. 153-175.l.,187-192.l.
A. Sajti Enikő /szerk /: Jugoszlávia. Dokumentumok. Társadalomtudományi Kör, Szeged, 1989. 1.,2.,3.,4. sz. iratok.1-10.l.

Referátum:

Szarajevó.

10. A háború utáni újjárendezés és a Balkán


Irodalom:

Ormos-Majoros: i.m. 251-269.l.
Romsics Ignác: i.m. 153-175.,187-192.
Palotás Emil: i.m. 76-90., 115-137.
Referátum: A magyar-jugoszláv határ kialakulása.

Értékelés:

A félév végén beszámolóra kerül sor, amelynek tárgya a megadott irodalom. A jegy három összetevőből alakul ki: a beszámoló, a szemináriumon elhangzott és megvitatott referátum, valamint a szemináriumon való aktív szakmai részvétel.