Szigorlati tételek

Érvényes: visszavonásig

1./ A Föld nagy civilizációi az újkor hajnalán. A nyugati világ felemelkedésének okai, összetevői. Az európai földrajzi felfedezések irányai, résztvevői, periódusai és jellemző vonásai a 15-19.században. A földrajzi felfedezések általános következményei az interkontinentális kapcsolatokra.

2./ A portugál felfedezések a 15. századtól. A portugál kereskedelem- és gyarmatosítás jellemzői Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. A portugálok gyarmati rendszere Brazíliában (1500-1821).

3./ A spanyol felfedezések. A latin-amerikai magaskultúrák és a konkiszta. A spanyol gyarmati rendszer kialakulása Latin-Amerikában, átalakulása a Bourbon-reformok korszakában.

4./ Francia és angol földrajzi felfedezések a 16-18. században. Francia gyarmatok Amerikában. Az észak-amerikai angol gyarmatok (1607-1776). Az angol-francia gyarmati vetélkedés (India, Amerika) a 17-18. században.

5./ A tőkés termelés kialakulásának főbb szakaszai az újkorban (15-19. sz.). A kapitalizmus fogalom interpretációi. A korai tőkés vállalkozás formái, területei (15-18.sz.). Az ún. "eredeti tőkefelhalmozás" (tőkeakkumuláció) problematikája. A "kapitalizmus szelleme" Max Weber felfogásában.

6./ A modern világgazdaság kialakulása (1450-1640) és intézményei. A világrendszer fogalma. A centrum-periféria probléma értelmezései (Wallerstein, Braudel). Az "árforradalom" problémája. Európa gazdasági súlypontjának áthelyeződése az Atlantikumra. Regionális különbségek a kora újkori Európa fejlődésében.

7./ Európa mezőgazdasága a kora újkorban. Birtokformák, tulajdonlás, árutermelés. A mezőgazdasági technikák fejlődése a 18. század végéig. A rurális társadalom tagozódása.

8./ A modern territoriális (nemzeti) állam kialakulási folyamata és jellemzői Európában a 16-18. században. Az abszolutizmus teóriája és teoretikusai. Az abszolutista állam szerepe a modern állam kialakulásában. Viták az abszolutista állam jellegéről.

9./ Reneszánsz és humanizmus. Az új (tudományos) világkép kialakulási folyamata és jellemzői. A reneszánsz művészete. A társadalmi utópia a reneszánsz korában (Morus, Campanella).

10./ A reformáció és főbb irányzatai. Európa modern vallási térképének kialakulása 1517-től a 17. század közepéig.

11./ Katolikus megújhodás és ellenreformáció a 16. században. A katolikus misszió fő irányai, területei, képviselői a kora újkorban. Az egyház és az állam viszonya a kora újkori Európában (a reformációtól a francia forradalomig).

12./ A spanyol gazdaság és társadalom a kora újkorban. A spanyol abszolutizmus jellemzői, intézményei a "katolikus királyoktól" a spanyol Habsburgok kihalásáig. A spanyol Habsburgok birodalmi politikája: spanyol-francia vetélkedés az európai hegemóniáért a 16-17. században.

13./ Társadalom és politika a kora újkori Franciaországban. A francia abszolutizmus és a modern (bürokratikus) állam kialakulása a 16-17. században. Az abszolutizmus mintaállama: XIV. Lajos Franciaországa.

14./ A németalföldi szabadságharc és forradalom. A holland köztársaság államszerkezete. A holland nagyhatalom a 17. században: gyarmatosítás és kereskedelem.

15./ Az angol abszolutizmus jellemzői a 16-17. században. Az anglikán reform és a vallási küzdelmek Angliában a polgári forradalomig.

16./ A polgárháború (polgári forradalom) okai, története Angliában. A restauráció és a dicsőséges forradalom Angliában.

17./ Nagy-Britannia kialakulása. Az angol alkotmányosság. Az alkotmányos monarchia kialakulási folyamata, intézményei a dicsőséges forradalomtól III. György haláláig.

18./ A török birodalom a kora újkorban. A despotikus államberendezkedés. A török birodalom terjeszkedése. A török uralom jellemzői a Balkánon. A keresztények helyzete a török birodalomban Az európai hatalmak és a török birodalom.

19./ A orosz központosítás és az abszolutista állam kialakulása Oroszországban III. Ivántól I. Péter uralkodásának végéig.

20./ Az orosz nagyhatalom kialakulási folyamata I. Pétertől II. Katalin haláláig. A felvilágosult abszolutizmus orosz változata: II. Katalin és a "filozófusok".

21./ Háborúk és nemzetközi erőviszonyok a 17. században. A harmincéves háború. A francia hegemónia kialakulása Nyugat-Európában. Svédország felemelkedése, a svéd hegemónia a Baltikumban. A holland-angol vetélkedés a tengeri hatalomért.

22./ Hatalmi egyensúly és hegemónia a 18. században. A diplomácia szerepe. A hadügy és a gazdasági potenciál összefonódása. A 18. század fontosabb nagyhatalmi konfliktusai, háborúi.

23./ Felvilágosodás és modernizáció. Az ún. felvilágosult abszolutizmus (felvilágosult despotizmus) jellemzői, képviselői, a felvilágosult reformok valósága a felzárkózásra törekvő hatalmaknál (Portugália, Spanyolország, Poroszország, Habsburg birodalom).

24./ Az ancien régime Franciaországa a 18. században. XV. Lajos és XVI. Lajos bel- és külpolitikája. A francia felvilágosodás. A gazdasági modernizáció problémája. Az ancien régime válsága és bukása.

25./ Lengyelország gazdasága és társadalma a kora újkorban. Lengyelország politikatörténete a 16. századtól a bécsi kongresszusig. A lengyel államiság problémája a “nemesi demokráciától” az ország függetlenségének felszámolásáig.

26./ Civilizáció és kultúra a kora újkorban. A civilizációs folyamat általános jellemzői. A reneszánsz és a barokk udvari kultúra. A nyilvánosság formái és funkciói; a társadalmi nyilvánosság kialakulása a 16-18. században és korai intézményei.

27./ Az európai (angol, francia, skót, német, spanyol) felvilágosodás jellemzői és főbb képviselői. A felvilágosodás történelemszemlélete. A felvilágosodás vallás- és egyház szemléletének jellemzői.

28./ Társadalom- és államelmélet a fények századában: Locke, Montesqieu, Rousseau.

29./ A népi kultúra kibontakozásának főbb területei és jellemzői a kora újkorban. A "nép felfedezése" a 18. század végén.

30./ Város és falu a kora újkori Európában. A városok típusai és funkciói. A városfejlődés (városépítészet) irányai és problémái a 16-18. században.

31./ A Föld népessége az újkorban. Európa demográfiai jellemzői a 15-19. században. A népességnövekedés okai és következményei. A belső migráció és a kivándorlás jellemzői a 19. században.

32./ Protoindusztrializáció és indusztrializáció a 18-19. századi Nagy-Britanniában. Az angol ipari átalakulás húzóágazatai és szakaszai 1873-ig. Az ipari forradalom és a modernizáció fogalmának értelmezése, vitái.

33./ A francia forradalom okai, szakaszai, politikai története (1789-1799). A polgári átalakulás eredményei és problémái a forradalom éveiben. Viták a francia forradalom megítéléséről.

34./ Franciaország politikai és társadalmi rendszere a konzulátustól az első császárság bukásáig. A polgári társadalom intézményei I. Napóleon országában.

35./ Az európai erőviszonyok, 1789-1815. A francia forradalom háborúi. Az európai hegemónia problémái a napóleoni háborúk idején.

36./ Európa újjárendezésének elvei és gyakorlata a bécsi kongresszuson. A "Szent Szövetség" és a "nagyhatalmi koncert" létrejötte, szerepük a nemzetközi kapcsolatok alakulásában az 1870-es évek végéig.

37./ Európa gazdasági térképének átalakulása az indusztrializáció következtében. A gazdasági növekedés ciklikus jellege a 19. századi Európában. A válságok főbb okai, jellemzői. Protekcionista és szabadversenyes törekvések az egyes államok gazdaságpolitikájában. A szerves kapcsolatok kialakulási folyamata: nemzetközi szervezetek és intézmények.

38./ A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés szerepe az ipari világban. Az európai mezőgazdaság fejlődése és az agrártársadalom átalakulási folyamatai a 19. században (a jobbágyság "eltűnése", a rurális társadalom rétegződése, árutermelés és szakosodás).

39./ Liberalizmus és a konzervativizmus a 19. században. A liberalizmus szerepe a feudalizmus maradványainak lebontásában és a szabadságjogok intézményesülésében. A klasszikus liberalizmus gazdaság-, társadalom- és államfilozófiája. A konzervatív társadalomszemlélet főbb jellemzői és képviselői.

40./ A nemzet az újkorban: viták a nemzetfogalomról. A modern nacionalizmus kialakulása és jellemzői. A nemzetté válás és a nemzeti mozgalmak típusai a 19. században.

41./ A modern polgári állam kiépülése és funkciói a 19. században. A szuverenitás felfogás változásai: monarchizmus és republikanizmus. Liberalizmus és demokratizmus konfliktusai a modern államokban: a polgári jogok fokozatos bővülése. Az állam szociális funkcióinak megjelenése.

42./ A brit társadalmi és politikai rendszer a 19. században. Alkotmányos intézmények, politikai erők és pártok, a választójog problémája. A brit külpolitika fő vonásai 1815 után. India a brit birodalomban.

43./ A polgári Franciaország gazdasági és társadalmi fejlődése, politikai rendszerei a Bourbon-restaurációtól a III. köztársaság létrejöttéig (1814-1871).

44./ Gazdaság, polgárosodás és nemzeti mozgalmak a soknemzetiségű Habsburg-monarchiában II. József halálától az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttéig. [A magyar történelem, ill. az osztrák-magyar viszony részletezése nem része a tételnek, bár nagy vonalakban illik ismerni!!!

45./ Gazdasági növekedés, polgári átalakulás és nemzeti egység problémája a széttagolt Itáliában. Az olasz egység problémája, létrejötte a napóleoni háborúktól az Egyházi Állam megszűnéséig.

46./ Gazdasági növekedés, polgári átalakulás és nemzeti egység problémája a német államokban a 19. században. A német egység kérdése a Szent Német-Római Birodalom felbomlásától a német császárság kikiáltásáig.

47./ Városfejlődés és urbanizációs problémák az indusztrializáció korában. A városok típusai és funkciói a 19. században. A városépítészet és a városirányítás problémái (építészeti stílusok, technikai lehetőségek, szociális problémák, kommunális irányítás).

48./ A polgárosodó Európa társadalmi struktúrái (osztályok és társadalmi csoportok). A nemesség szerepe a polgárosodó társadalmakban. A középosztályok szerepe és értékrendje. Az ún "dolgozó osztályok" rétegződése. Szociális helyzet és politikai szerepvállalás összefüggései. Életmód és szabadidő a polgárosodó Európában.

49./ A szocializmus mint eszmeáramlat. A szocialista eszmék típusai, irányzatai és történetük a 19. században (1871-ig). A marxista szocializmus kialakulása és jellemzői. Az anarchizmus és képviselői.

50./ A munkásság helyzete és mozgalmai az indusztrializáció korában. Az európai munkásmozgalmak kialakulása, típusai, fejlődésük 1875-ig.

51./ Az egyházak és a polgári átalakulás. A vallást érő kihívások a 19. századi Európában és az USA-ban. A katolikus egyház és az állam viszonya az európai országokban 1870-ig. Ultramontanizmus és politikai katolicizmus. A keresztényszocialista eszmekör.

52./ Az orosz abszolutizmus a 19. században. Nagyhatalmi politika és gazdasági-társadalmi elmaradottság. A krími háború. A gazdasági-társadalmi modernizáció hívei és mozgalmaik az orosz birodalomban. A felülről indított reformok és társadalmi fogadtatásuk 1881-ig.

53./ A török birodalom válsága és hanyatlása a 18-19. században. A Mediterráneum és az ún. "keleti kérdés" a nemzetközi kapcsolatokban. Az egyiptomi és a tunéziai modernizációs kisérlet. Nemzeti mozgalmak és új államok a Balkán-térségben, 1790-1878.

54./ Az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenné válása. A függetlenségi háború és az amerikai forradalom. A polgári állam kiépítése és intézményei az USA-ban 1791-ig.

55./ Az USA területi növekedése és gazdasági fejlődése a 19. század első felében. A politikai rendszer jellemzői és intézményei (politikai pártok, jeffersoni demokrácia, jacksoni demokrácia). Az amerikai külpolitika a polgárháborúig.

56./ Az Észak-Dél ellentét okai és jellemzői az USA-ban. A társadalmi és politikai válság kibontakozása az 1850-es években. A polgárháború. A rekonstrukció fő problémái 1877-ig.

57./ A gyarmati rendszer válsága és bukása Latin-Amerikában, 1789/91-1824. A latin-amerikai függetlenségi harc típusai, szakaszai, az új államok létrejötte.

58./ A független latin-amerikai köztársaságok politikai berendezkedésének főbb problémái. Nemzetfelfogás, nemzetté válás a 19. századi Latin-Amerikában (1824-1873 között). Latin-Amerika a világgazdaságban 1873-ig.

59./ A nagy ázsiai civilizációk és az európai kihívás az újkorban. Kína és Japán történetének fő kérdései a 15-19. században.

60./ A gyarmatosítás okai, mozgatóerői és funkciói a 19. században. Az európai hatalmak gyarmatpolitikája és versengése a világ különböző térségeiben. Afrika gyarmatosítása.

Szigorlati irodalom

Érvényes: visszavonásig

1./ Kötelező források, dokumentumok:

Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya [az alkotmány szövege valamint az első tíz kiegészítés, továbbá: XIII., XIV., XV. kiegészítés] In: HAHNER, Péter: Az Egyesült Államok elnökei. Maecenas, Bp. 1998. 343-358.
Nyugat-Európa és Amerika, 1789-1918. Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. /szerk.: URBÁN Aladár/, Tankönyvkiadó, Bp. 1970. I/1.kötet: 4., 7., 14., 31., 33., 41., 46., 50., 55., 56., 57., 60., 67., 70., 71., 73., 79., 80., 82., 83., 94., 97.,106., 112., 114., 118., 123., 126., 127., 128., 136., 140., 141., 155., 156., 162., 165., 169., 171., 174., 176., 177., 179., 180. számú dokumentumok; a vonatkozó tételhez.
BODIN, Jean: Az államról.Gondolat, Bp. 1987. 73-105.
CAMPANELLA,Tommaso: A napváros. Gondolat, Bp. 1959. 39-49., 54., 60-61.
KÁLVIN, János: Az eleve elrendelésről. Európa, Bp. 1986. 18-31. [= predesztináció tan ; más kiadás használata esetén: vonatkozó részek]
KÁLVIN, János: Tanítás a keresztyén vallásra. Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Bp.1986. 286-304. [= egyház és állam; más kiadás használata esetén: vonatkozó rész]
LOCKE, John: Értekezés a polgári kormányzatról. Gondolat, Bp. 1986. 41-49., 92-105., 106-109.,126-131.
LUDASSY, Mária (szerk.): Az angolszász liberalizmus klasszikusai. Atlantisz, Bp. 1991. 46-55., 56-62., 83-98., 120-152.
MACHIAVELLI, Niccolo: A fejedelem. Európa, Bp. 1987. 95-98.,141-146. [más kiadás használata esetén: a vonatkozó részek.]
MARX, K. - ENGELS, F: A Kommunista Párt Kiáltványa. In: Marx-Engels Válogatott Művei I. Kossuth, 1975. 137-164. [vagy bármely más kiadás vonatkozó része]
MORUS, Thomas: Utópia. Európa, Bp.1989. 19-28., 50-52., 63-70.
POÓR, János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris, Bp. 2000. 43-46, 53-54, 57-59, 60-61, 61-64, 67-71, 72-75, 87-99, 129-133, 146-147, 157-160, 182-185, 186-190, 194-197, 214-219, 230-235.
ROUSSEAU, Jean-Jacques: A társadalmi szerződésről. In: Értekezések és filozófiai levelek. Magyar Helikon, Bp.1978. 467-471, 483-487, 489-497, 595-607. [Más kiadás használata esetén: a megfelelő részek.]
SZÁNTÓ, Konrád, Dr.: A katolikus egyház története. Ecclesia, Bp. é.n. [1988.] III. k. 569-622, 655-663.
KOVÁCS, István, Dr. (szerk.): Nyugat-Európa alkotmányai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.1988.,105-125.

2./ Kötelező feldolgozások:

ANDERLE Ádám: Latin-Amerika története. Pannonica, Bp. 1998. 27-114.
ANDERSON, Perry: Az abszolutista állam. Bp. 1989.,17-45, 53-70, 75-103, 108-140, 145-178, 225-250, 253-283, 287-303; a többi: ajánlott!
ifj. BARTA, János: "Napkirályok" tündöklése. Európa a 16-18. században. Csokonai, Debrecen 1996. =vonatkozó részek.VAGY: GUNST, Péter (szerk.): Európa története. Csokonai, Debrecen 1993., 145-200.
BIRMINGHAM, David: Portugália története. Pannonica, Bp. 1998., 23-29, 55-81.
BENEVOLO, Leonardo: A város Európa történetében. Atlantisz, Bp. 1994.,119-203.
BEREND T., Iván - RÁNKI, György: Európa gazdasága a 19. században. Gondolat, Bp. 1987., 15-85, 647-656.
BRAUDEL, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus. Gondolat, Bp. 1985., 13-22, 24-45, 66-89, 101-118, 164-174, 185-268, 277-285, 286-287, 313-335, 497-507, 514-523.
BRAUDEL, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai K.-Osiris K., Bp. 1996., II. kötet: 691-756, 839-844.; III. kötet: 1016-1032, 1155-1196, 1233-1257, 1259-1278.
BURKE, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Századvég Kiadó-Hajnal István Kör, Bp. 1991.,17-38, 39-84, 113-137, 286-331.
CAMERON, Rondo: A világgazdaság története... etc. Maecenas, Bp. 1994.,106-385.
CHADWICK, Owen: A reformáció. Osiris, Bp. 1998., 9-142, 146-163, 180-199, 212-239, 243-276, 295-310.
CHAUNU, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat, Bp. 1971.,19-36, 175-193.
CHAUNU, Pierre: Felvilágosodás. Osiris, Bp. 1998., 7-25.
DELUMEAU, Jean: Reneszánsz. Osiris, Bp. 1997.,171-240, 259-285, 367-392.
DIDERIKS-LINDBLAD, etc: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris, Bp. 1995., 17-22, 23-31, 33-59, 61-122, 123-128, 140-157, 159-169, 271-289.
EGEDY Gergely: Nagy-Britannia története ... XX. század. Aula, Bp. 1998., 9-26.
ELIAS, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat, Bp., 1987., 101-106, 107-116, 141-147, 162-171,172-185, 233-238, 266-351.
EÖRDÖGH István: Az egyház a gyarmati Latin-Amerikában. Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, Szeged 1998., 134-167, 196-231.
FONT Márta-NIEDERHAUSER Emil-KRAUSZ Tamás-SZVÁK Gyula: Oroszország története. Maecenas, Bp. 1997., 127-177, 179-220, 221-295, 297-373.
FULBROOK, Mary: Németország története. Maecenas, Bp. 1993., 37-131.
FURET, François: A francia forradalom története, 1770-1815. Osiris, Bp. 1996., 15-48, 55-94, 117-161, 171-203.
GARCÍA DE CORTAZÁR, Fernando-GONZÁLEZ VESGA, José Manuel: Spanyolország története. Osiris, Bp., 2001.,170-312. [Alternatív tankönyvként használható, de nem elégséges:-ANDERLE Ádám: Spanyolország története. Móra, Bp. 1992., 53-73, 87-96. VAGY: az újabb kiadás (Pannonica, 1999) vonatkozó részei.]
GERGELY Jenő: A pápaság története. Kossuth, Bp. 1982., 205-233, 262-302.
GONDA Imre - NIEDERHAUSER Emil: A Habsburgok. Gondolat, Bp. 1987., 33-64, 79-87, 97-103, 115-144, 160-235.
GYIMESI Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet ido szakában. Akadémiai, Bp. 1975., 20-31, 45-66. VAGY: Helyünk Európában... Magvető, Bp. 1986., II. kötet, 423-446.
HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég-Gondolat, Bp. 1993., 51-63, 81-100. VAGY: a korábbi kiadás vonatkozó része!
HANKISS Elemér - MAKKAI László: Anglia az újkor küszöbén. Gondolat, Bp. 1965., 9-132, 164-167, 184-188.
HEARDER, Harry: Olaszország története. Maecenas, Bp. 1992.,112-175.
HEGYI Klára-ZIMÁNYI Vera: Az oszmán birodalom Európában. Európa, Bp. 1986., 35-51, 52-74, 102-122.
HELLER, Mihail: Az orosz birodalom története. Osiris-2000 K., Bp. 1996., 121-164, 245-291, 346-387, 445-494, 495-518.
HILL, Christopher: Az angol forradalom évszázada. Kossuth, Bp. 1968., 11-38, 39-50, 55-59, 64-78, 95-100, 101-121, 135-148, 154-157, 161-166, 167-182, 183-198, 211-214, 225-237, 238-245.
HOBSBAWM, Eric J.: A tőke kora. Kossuth, Bp. 1978., 31-61,72-84, 85-99, 192-208.
HOBSBAWM, Eric J.: A nacionalizmus kétszáz éve. Maecenas, Bp. 1997., 23-128.
IM HOF, Ulrich: A felvilágosodás Európája. Atlantisz, Bp. 1995., 11- 76, 93-136, 157-170, 177-191, 205-244.
JELAVICH, Barbara: A Balkán története. I.k. Osiris Bp. 1996., 45-74, 159-263.
J. NAGY László: Az arab országok története a XIX-XX. században. Eötvös József Kiadó, Bp. 1997., 21-42.
KENNEDY, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai, Bp. 1992., 3-29, 30-69, 70-72, 82-89, 97-135, 139-185.
KÖPECZI Béla: A francia felvilágosodás. Gondolat, Bp. 1986., 74-87, 95-114, 145-173, 177-188, 189-200.
KUKOVECZ György (szerk.): A modern politikai gondolkodás kezdetei. Eszmék és folyamatok. JATEPRESS, Szeged 1999., 11-18 (Kosáry), 19-26 (Niederhauser), 37-42 (J. Nagy), 63-66 (Hahner), 67-72 (Katus), 73-82 (Eördögh), 93-100 (Kövér), 121-128 (Tandori), 141-152 (Kukovecz),159-164 (Barta), 199-206 (Kertészné), 217-224(Ring), 233-236 (Sajti), 237-242 (Szilágyi).**
LANDES, David S.: Az elszabadult Prometheusz. Gondolat, Bp. 1986., 11-68.
LEFEBVRE, Georges: Napóleon. Bp. 1975., 465-514.
ORMOS Mária-MAJOROS István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris, Bp. 1998., 13-171.VAGY: DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél évszázada. História Könyvtár, Bp. 1994., 13-148.
Politikai Filozófiák Enciklopédiája. Kossuth, Bp. 1995., 7-9, 23-26, 35-36, 39-42, 43-44, 52-55, 67-72,88, 106-109, 114-116,139-140, 147-148, 149-153, 191-194, 237-239, 259-263, 292-295, 297-299, 302-305, 318-325, 326, 329-332, 334-338, 341-342, 419-421, 425-426, 433-439, 465-468, 471-473, 477-478, 503-512, 515-516.
POLONYI Péter: Kina története. Kozmosz Könyvek, Bp. 1988. 82-115. VAGY: Maecenas, Bp.1994., 85-143.
POUNDS, Norman J.G.: Európa történeti földrajza. Osiris, Bp. 1997., 280-475.
QUINTON, Anthony: A tökéletlenség politikája. Tanulmány Kiadó, Pécs 1995., 11-27.
PRICE, Roger: Franciaország története. Maecenas, Bp. 1994., 51-193.
REISCHAUER, Edwin O.: Japán története. Maecenas, Bp. 1995., 69-126.
ROBERTS, Martin: Európa története 1789-1914. Az ipari forradalom és a liberalizmus kora. Akadémiai Bp. 1992., 83-97, 212-242, 258-269, 287-304.
SELLERS-MAY-McMILLEN: Az Egyesült Államok története. Maecenas, Bp. 1995., 13-198.
SOBOUL, Albert: A francia forradalom története 1789-1799. Bp. 1989.,195-349.
SZABÓ Miklós: A liberalizmus elvi kérdései I-II. In: Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986. Medvetánc könyvek. Atlantis program, Bp. 1989., 47-62.
SZÁNTÓ György Tibor: Anglia története. Kozmosz Könyvek, Bp. 1986. 98-185.; VAGY: a későbbi kiadás [Maecenas, Bp. 1994.] megfelelő részei.
SZÁNTÓ György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Európa, Bp. 2000.,
25-44, 52-88, 116-144, 155-174,221-226,246-373
SZŰCS Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. In: Helyünk Európában, Magvető, Bp. 1986., II. k., 515-523, 543-568.
TOPOLSKY, Jerzy: Lengyelország története. Gondolat, Bp. 1989., 99-116, 122-123, 135-152, 175-197, 206-210, 251-260.
TULARD, Jean: Napóleon. Osiris, Bp. 1997., 126-129, 132-143, 150-172, 195-199, 242-249, 282-298, 368-384, 392-400, 441-448, 525-534.
VADÁSZ Sándor (szerk.) 19. századi egyetemes történet 1789-1890. Korona Kiadó, Bp. 1998.,= vonatkozó részek.
WALLERSTEIN, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat, Bp. 1983., 124-198, 279-286, 577-578, 673-697, 699-753.
WEBER, Max: Gazdaságtörténet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1979., 9-21, 223-230, 252-254, 269-273.
WEBER, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Bp. 1982., 7-25, 27-42, 84-86, 133-150, 285-290.
WITTMAN Tibor: Latin-Amerika története. Gondolat, Bp. 1971., 63-118, 196-205. [A későbbi - 1978-as - kiadás használata esetén: vonatkozó oldalszámok.]
WITTMAN Tibor: Németalföld aranykora. Gondolat, Bp. 1965., 5-18, 52-114, 127-137, 196-212.
WOLF, Eric E: Európa és a történelem nélküli népek. Akadémiai K. - Osiris - Századvég, Bp. 1995., 60-74, 128-151, 220-258, 259-289.

3./ Ajánlott segédkönyv, kronológia, térkép:

SH Atlasz. Világtörténelem. Springer Hungarica, Bp. 1992.
The Times Atlasz. Világtörténelem. Akadémiai, Bp. 1992.
Köztes-Európa 1763-1993. [összeállította: PÁNDI Lajos, munkatárs: BÁRDI Nándor] Osiris - Századvég, Bp. 1995.
Világtörténet évszámokban.1-3. kötet.Gondolat, Bp. 1982.
Egyetemes történeti kronológia: az őstörténettől 1977-ig. Tankönyvkiadó, Bp. 1981. [Vagy: ue. könyv más kiadásai.]
MATZ, K. J: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Springer Hungarica, Bp. 1994.
Az emberiség krónikája. Officina Nova, Bp. [Több kiadása van.]
Történelmi világatlasz. Kartográfia, Bp., 1991. [Több kiadása van.]
HAJNAL István: Az újkor története. Akadémiai, Bp. 1988 [Reprint, első kiadás: Magyar Szemle Társaság, Bp., 1936.].
DUROSELLE, Jean-Baptiste: Európa népeinek története. Officina Nova, Bp. é.n. [1994], 189-344.

Megjegyzés: Felhívjuk a tisztelt szigorlatozók figyelmét, hogy bár a kötelező irodalom ismeretét elsősorban az egyes tételekbe beépítve kérjük számon, bármely, a kötelező jegyzékben szereplő mű ismerete külön is számonkérhető (különösen "kritikus" esetekben)!!!